Spockcooper

Star Trek Online

A képre kattintva a játék oldalán találjátok magatokat.

Ez egy ingyenes MMORPG játék, amely a Star Trek világában játszódik, a sorozatokat ismerőknek sok ismerős szereplővel és helyszínnel. A Trek rajongóknal elég csak annyit írni az ajánlóba, hogy ingyenes, Star Trek, MMORPG és már meg is győztem őket. 

Vajon vonzó lehet ez a játék azoknak is, akik sci-fi témájú RPG játékot keresnek?

Biztos vagyok benne, hogy igen.

Választhatunk a magától értetődő föderációs karakter mellett klingont és romulánt is. Háromféle karrierutat, karakterosztályt választhatunk, hősünk lehet taktikai tiszt, mérnök vagy tudományos tiszt.
A taktikai tisztek harci képességekkel lesznek jobban ellátva, a tudományos tisztek pedig tudományos képességeket kapnak, a kedvencem, a mérnök pedig mindenféle érdekes műszaki eszköz segítségével segíti majd csapatát. A mérnök készíthet egy pajzsgenerátort, egészség-generátort, automata fézer-tornyot és más hasonló műszaki megoldásokkal boldogul.

A játékosok a rövid tréning küldetés után saját hajót irányíthatnak és válaszhatnak a kb. százféle és egyre csak bővülő számú küldetés közül a saját szintjüknek megfelelően. A nehézségi fokozat egyszerűen tökéletes, valóban oda kell figyelni hogy ép bőrrel megússzuk a csatákat, főleg ha a borggal kerülünk szembe. 

Hajóink hídján különböző tisztek lesznek segítségünkre, akiket fejleszthetünk illetve cserélgethetünk aszerint, hogy milyen speciális képességekre vágyunk.

Szeretném néhány mondatban leírni, hogy miért volt nagy csalódás számomra a Szupercella. 

A film történetével kezdem, hogy azoknak is érthető legyek, akik nem látták még.

Stallone karaktere (a továbbiakban Stallone) egy börtönök biztonsági rendszerét tesztelő kvázi szabadulóművészt játszik. A film azzal kezdődik, hogy bemutatja, hogyan szökik meg egy átlagos amerikai fegyintézetből. A módszer egyszerűen nevetséges. Stallone feltérképezi a börtönt és úgy látja, hogy a magánzárkákból (SHU Special Housing Units) könnyebb megszökni, így verekedést kezdeményez az udvaron, hogy odakerüljön.

 A szökés részleteinek taglalása nélkül egyszerűen csak röhejesnek és hiteltelennek nevezem Sly szökési módszerét. Nem, nem minden szökés nevetséges a filmekben, sőt nem egyszer szöktek már meg elítéltek börtönből az USA-ban, lehetett volna példát venni ezekből a megtörtént esetekből és valószerűbb szökési módot írni a forgatókönyvbe. 

Stallone tehát megszökik és másnap bemegy a cége irodájába, ahol a recepcióssal folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Sly az előző legalább 5 hónapot börtönben töltötte.  Jelentkezik egy új ügyfél, aki egy titkos nemzetközi börtön biztonsági rendszerét kívánja teszteltetni hősünkkel. Veszélyes megbízásnak tűnik, de a szokásos megbízási díj dupláját fizeti, 5 millió dollárt. Úgy tűnik Sly 5 hónapot börtönben töltött mire sikerült megszöknie, majd szabadulása utáni másnap az új megbízást követően elindul egy másik börtönbe. Erre mondom én azt, hogy ha valaki az egész életét börtönben tölti, akkor teljesen mindegy, mennyi pénzt keres, mert nem tudja elkölteni. Mindenképpen indokolt lett volna valami ünneplés a sikeres szökés után, egy jelenet a pihenésről, vakációról és egy "3 hónappal később" felirat után hihetőbb lett volna, hogy Sly elindul egy újabb börtönt tesztelni. 

Izgalmas fordulat: útban a szuperbörtön felé, Stallonét elrabolják, elkábítják, majd egy modern börtönben találja magát. Az új börtönben találkozik Arnold Schwarzeneggerrel, aki felfigyel rá, hogy Sly a szökésen töri a fejét, társulnak a közös cél érdekében. 

Sorozatos kapcsolódások:

Sam Neill, mint börtönorvos úgy kapcsolódik sorozathoz, hogy a színész nemrégiben még az Alcatraz című, szintén börtöntémájú sorozatban szerepelt. 

Jim Caviezel, mint börtönigazgató csillagos ötöst érdemel a castingosnak. Ő a Person of Interest sorozatban egy mindent látó (Echelonhoz hasonló) minden kamerára rácsatlakozó mesterséges intelligencia tippeit kibogozva igyekszik szolgálni a közjót. Érdekes volt a másik oldalon látni, a kamerák képeit egy helyen ellenőrző irányítóteremben.

A film hemzseg a nevetséges megoldásoktól. Ha a kilencvenes évek elején készült volna a Kommandó és a Rambo után, akkor elfogadható lett volna, de a forgatókönyv nem vette figyelembe azt, hogy hiába akarja a műfaja újraidézni azt a stílust, amely naggyá tette a két főszereplőt alakító színészt, eltelt 20 év és közben ezernyi akciófilm és akciósorozat készült, amely fokozta a nézők elvárásait.

A probléma lényege az, hogy az emberek ma már tudják, hogy milyen egy börtön és milyen szökési módszerek irreálisak. Honnan ismerik a börtönöket a nézők? Olyan sorozatokból, mint az OZ vagy mint az Orange is The New Black bár az utóbbi sokszor inkább egy zsúfolt kollégiumra emlékeztet. Az Orange is The New Black magánzárkás epizódja hiteles volt, jól bemutatja azt az elviselhetetlen unalmat és ingerszegény környezetet, ami már-már az őrületbe kergeti az elzártat.  Tele vannak börtönökről szóló dokumentumfilmekkel az ismeretterjesztő csatornák. Én legutóbb ezt a Felon nevű Val Kilmer filmet láttam börtön témában, aki azt látta szerintem nem tudja élvezni ezt a képtelenségek miatt. Emlékeztek a Fortress filmekre Christopher Lamberttel? Na azok jó börtönfilmek voltak!

Még egy példa a képtelenségekre: a szökés közben főhőseink leterítenek pár őrt és elveszik a fegyvereiket, amelyekben ÉLES lőszer van. Azt, hogy az őrök nem járkálnak éles lőszerrel a rabok között már évtizedek óta tudja mindenki, aki látott már börtönfilmet. 

A filmnek millió más hibája is van, de felesleges lenne kitérnem rájuk. Persze lehet azt mondani, hogy bármely filme bele lehet kötni és listát írni a logikátlanságokról. Ennek a filmnek az a fő problémája, hogy egy olyan környezetben játszódik, amely ismerős a nézőnek és jobban szemet szúrnak a képtelen megoldások. Mondandóm lényege tehát az, hogy ma már sokat nőttek a nézők elvárásai, illetve sokkal jobban ismerik a börtönöket.

X-Files

My first high-concept series was the X-Files. Yes, it was before the age of internet started. As I remember, the biggest question was the nature of the relationship between the aliens and the inner circles of the government, represented by the smokig man. We never got a satisfactory answer for this, but this storyline was so complicated that I blame myself for not understanding the answers. The writers didn't betray the fans with one big question and a big shitty answer, because the less importan questions got answered, like who killed Mulder's father, what happened with Mulder's sister, why did the smoking man help Mulder sometimes. SPOILER: I just realized, that Mulder was the first popular zombie on TV before it was cool.   Yeah, what if Bobby Ewing used this "I was a zombie for a year but I got cured" move? It would have been better. This zombie resurrection was way better that Scully waking up next to Mulder and saying ,,I watched Terminator 2 yesterday and had a terrible dream. Mulder - I have watched porn and I had a nice dream, I don't remember much but a word comes up, Californication.

Lost and Battlestar Galactica

 When these shows ended, half of the fans felt like betrayed. They were bulding up expectations and fans were collecting the little clues, talking about them on blogs, analyzing screenshots and so forth. It was not obvious for the fans that there is no coherent, logical answer and there is no acceptable way to answer the main questions. It's time to repeat that only about half of the wans felt like this, I am one of them. 

I have trust issues.

Since the last episode of Lost I just can't trust high-concept shows. What are the chances of getting a coherent aswer for the big questions asked in the pilot? Did we get an an anser like that at the and of Awake or in the ongoing episodes of Revoluiton, Alcatraz etc? If I watched these kind of shows I could add here more for examples but the point is I don't. 

Sokat gondolkodtam mostanában azon a döntési mechanizmuson, amelyen akkor megyünk végig, ha kedvelt sorozatunk az első néhány jó évad után pocsék minőséget produkál. 

Mitől függ az, hogy...

...feladjuk és  elkaszáljuk?

...elhatározzuk, hogy ha már addig kitartottunk, akkor végignézzük a sorozatot. 

És a tanulságokat hogyan építjük bele a döntési mechanizmusba?

Mi tegyünk, ha kedvelt sorozatunk minősége olyan tempóban süllyed, mint Kyle Broflowski a Pisipark epizódban?

Nézzünk példákat!

Az első kasza vs. kitartás döntést az X-Aktákról kellett meghoznom. David Duchovny elhagyta a sorozatot a 7. évad végén és csak igen ritkán bukkant fel a maradék 2 évadban.

Mulder távozása után a sorozat tulajdonképpen önmaga spin-off változataként volt értékelhető. Gillian Anderson karaktere is ritkábban szerepelt, helyette Monica Reyes és John Doggett kerültek be a sorozatba. A 7. évad után már sejteni lehetett, hogy már nem húzza sokáig a sorozat, így végignéztem az utolsó két évadot is, hiába volt már csak árnyéka a sorozat korábbi önmagának.   Ez a kitartás kategóriába tartozik.

Dexter

A Dexter utolsó, nyolcadik évadja annyira kritikán aluli volt, hogy csak nevettem az égbekiáltó hibákon, de mivel előre tudható volt, hogy ez az utolsó évad, tudtam hogy ki lehet bírni a végéig. Sokat számít, hogy hány epizód van még hátra kedvelt sorozatunkból, mikor elkezdünk a kasza után kotorászni. Ha nem tudtam volna, hogy ez az utolsó évad, akkor a harmadik epizód után feladom.

South Park

Noha generációm jó része ezen a sorozaton nőtt fel és beszélgetéseinket gyakran színesítik utalások a South Parkra, ma már csak kevesen nézik a sorozatot ismerőseim közül. Az első 5-8 évad epizódjaira még emlékszünk, de aztán egy olyan minőségromlás következett be, ami azt eredményezte, hogy hiába imádtuk korábban, mégsem voltunk képesek végignézni a továbbiakat. Jelenleg a 17. évadjánál tart, így ebben az esetben a kitartás nem lett volna jó ötlet, főleg hogy epizódikus történeteket láttunk, nem pedig egy szerializált misztikus sci-fit nagy kérdésekkel és várva várt válaszokkal. 

Homeland

Az első évad szenzációs volt, a második már kevésbé. A másodikat inkább a várakozás jellemezte, hogy újra produkálni tudja a korábbi évad minőségét, így minden izgalmasnak tűnő történetszálat reménykedve, nagy csillogó szemekkel követtem végig. A harmadik évad az első 4 epizód alapján szerintem borzalmas, lassú és eseménytelen és Dana. Majdnem majdnem majdnem annyira gyenge, mint a Dexter 8. évad volt, de most nem az utolsó évadról van szó, legalábbis ez még találgatások kérdése 3-4 epizód után.

  Bennem elfogyott a remény, nem akarom tovább nézni, de ezen sorokat pénteken írom. Hétfőn lehet hogy nem lesz erőm elszakadni a sorozattól és megszokásból tovább nézem, közben magam előtt is szégyellve, hogy már megint csalódnom kell, ahogy az előző 3-4 epizódban is. Vajon a Homeland izgalmas, népszerű  első évadja mennyi ideig táplálja majd reményeinket?

Kasza egyenlet

Fontos tényezők a döntésben:

Korábbi évadok minősége,

Várhatóan meddig fut még a sorozat?

Jelenlegi epizódok minősége. A minőség ingadozása. Ha 4-5 gyenge epizódonként kapunk egy  fantasztikusat, akkor nehezebb szívvel válunk meg tőle, ugyanis lehet hogy éppen a következő rész lenne jó. 

A nézőnek mennyi ideje van sorozatokat nézni? Minél kevesebb ideje van, annál sebesebben forog a kezében a kasza. 

Mi az amit kihagytam a mérlegelés során használatos szempontok közül?

Nektek mely sorozatoktól volt nehéz megválni?

Mi az, ami már nem tetszik, de nem tudjátok rávenni magatokat a kaszára?

Ezt a posztot azért írom, hogy hasznos tanácsokkal szolgálhassak azon ismerőseimnek és a blogon keresztül ismeretleneknek is, akik a közeljövőben diplomáznak majd le. Jómagam ebben az évben, 2013-ban diplomáztam közgazdászként egy főiskolán.

Nekünk tartottak egy felkészítő előadást, ami kb. 4 órás volt, tehát érdemes rákérdezni arra, hogy nálatok van-e erre lehetőség valamilyen formában. Ez azért is hasznos, mert nekünk volt néhány olyan kérdés a tételek között, amit nem tanítottak, más kérdések pedig az adott téma konkrét példán keresztül való bemutatását kérték,  ilyen konkrét példákhoz viszont nem lehetett hozzáférni, mert valószínűleg üzleti titoknak minősülnek. 

Nem szabad a szerencsére bíznod magad, ha 50 tételt kell tudnod, akkor mind az 50-ről tudnod kell mondani valamit és a tételek minden kérdésére legyen értelmes válaszod. A tételkidolgozást egyenletesen kell elosztani, hiába kedvelsz egy témát, nem fogják engedni, hogy a szokásos időkeretnél hosszabban beszélj róla, és ha utálsz egy témát, akkor is összefüggően kell beszélned róla 5-10 percig. Én nem szeretem a nagyon rövid tételkidolgozásokat, mert azokat nehezebb megértenem, a hosszabbakból jobban kiderülnek az összefüggések. Ezt a két szempontot figyelembevéve 5 oldalasnál hosszabb tételt ne írjunk. Esélyes, hogy ez a tanács erősen iskolafüggő. A tételeket kis csoportokban dolgozzátok ki és csak olyan emberek tételeit fogadd el, akik szorgalmában és szellemi képességeiben maximálisan megbízol. Az ejtőernyősök is maguknak hajtogatják az ernyőt, az a biztos.

Prezentáció

Ez a szakdolgozatod bemutatását jelenti, az úgynevezett védést az államvizsga bizottság előtt. Ne felejtsd el, hogy a bizottságból csak a konzulens és a külső konzulens (opponens) olvasták a dolgozatodat, de még ők is valószínűleg az egészet elfelejtették  azóta. A diavetítés egyszerű stílusú legyen, szeretik a táblázatokat. Ha eljutottál az államvizsgáig, akkor valószínűleg össze tudsz rakni egy egyszerű, elegáns diasort és elő is tudod adni, de még ekkor is fontos a konzulensed véleményét kikérni a diákról és otthon többször is előadni, begyakorolni. Érdemes a szakdolgozat beadása után elkészíteni a védés szöveges anyagát és a diasort, mert akkor még nem kerültél abba a fázisba, amikor nem érdekel semmi, csak hogy aznap 15 tételt be kell tanulnod. 

Nálunk a prezentációra az volt az előírás, hogy a saját kutatásról beszéljünk, tehát a szakdolgozatunk azon részéről, amely nem szakirodalmon alapul, hanem kvantitatív és kvalitatív kutatásokról, primer és szekunder adatgyűjtésekről.  A legnépszerűbb a kérdőíves megkérdezés és a válaszok elemzése, de hasznos összehasonlító elemzést is készíteni, ilyen lehet pl. a SWOT elemzés vagy két termék összehasonlítása. Kérdőívek esetén ne felejtsétek el a kutatási módszertant jól megválasztani és azt bemutatni az elemzésben.  No, de most nem a szakdolgozatról írok, a lényeg hogy a saját munkánkat kellett kidomborítani és szépen összefoglalni kutatásaink eredményeit. 

 A mi főiskolánkon azt mondták, hogy nagyon-nagyon sokat számít a prezentáció, ér annyit mint maga a szakdolgozat, annak ellenére, hogy előbbi egy tíz perces előadás, utóbbit pedig egy-két hónapig írtad. 

Nekünk azt mondták, hogy 10 percig prezentálhatunk, addig nem fognak megzavarni minket közbeszólással, közbekérdezéssel. Én ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy mind a prezentációm, mind a tételem előadása kb. két percen belül kérdezz-felelek típusú számonkéréssé alakult át. Közbe fognak kérdezni, ne lepődj meg!  

Kapsz papírt.  Mármint kapsz A4-es lapokat, hogy összeszedhesd a gondolataidat a tételeidről és vázlatot írj magadnak. Ezzel kapcsolatban azt javaslom, hogy válaszd külön azokat a lapokat, amelyekre azt írod, ami szorosan hozzátartozik a tételhez, tehát a lényeget és azokat a lapokat, amelyekre a kiegészítő megjegyzéseket, összefüggéseket írod, ha van még időd. Nekem is ezt kellett volna tennem, de elkövettem azt a hibát, hogy már az elején beszéltem olyan dolgokról, amelyek csak távolabbról érintik a témámat, így a tanár jobbnak látta, ha inkább kérdéseket tesz fel nekem és én azokra válaszolok. Ha a lényeggel kezditek és nem kalandoztok el, akkor talán hagyják, hogy végigmondd. Ha még van időd akkor rátérhetsz a kiegészítő lapra és az arra jegyzetelt gondolataidat is előadhatod. 

Aranyszabály: Soha ne mondd, hogy ,,Nem tudom"! 

Ha például azt kérdezik, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs, akkor mondd azt, hogy szép piros és, bokorban terem, a paradicsom a paradicsomsaláta alapanyaga. 

Sok sikert kívánok nektek!

Néhány hete vettem egy Microsoft Kinect készüléket. Tudom, hogy tudjátok mi ez, de mégis: 

ez egy kamera, amely elég pontosan lát téged, így a tested mozgatásával irányíthatod a játékokat. Játékhoz nem igényel túl sok helyet kb. 1, 5-2 métert a tévé előtt.

Egy új Kinect csomag kb. 30.000 Ft, amire azt mondom, hogy nagyon-nagyon drága. 

Ezen a linken találtok egy budapesti boltban egy olyan változatot, ami doboz nélküli, így 26.500. 

Én használtan vettem egy dobozos változatot Kinect Adventures játékkal 22.900-ért. 

Azért vettem meg, mert kellett a Nike plus Kinect training fitnesz programhoz, arról majd külön írok posztot.

Kinect Adventures

Ezt a kamera mellé kapjuk. Mikor elkezdtem játszani a lemezen lévő kalandos játékokkal, ámulatba ejtett, hogy valóban a testemmel irányítom a játékot és, hogy a játékban szereplő figura követi a mozgásomat. Jól gondoljátok, millió videó van a YT-on a játékokról. A vadvízi evezés látványos, de gyorsan meg lehet unni. A kedvencem a kidobós játék, ami igazán szép és szórakoztató, de szerintem egy-két hét alatt ezt is mindenki meg tudja unni. Van még 3 másik minijáték a lemezen, amelyet már az első játék alkalmával meguntam, azok valószínűleg kisgyerekeknek készültek. 

A Marvel Avengers Battle For Earth Kinect játék sokkal jobban tetszett.  

Ingyenesen letölthető a demo. 

A képernyőre ki van írva, milyen mozdulatokból választhatok. Saját térdem felemelésével rúghaton gyomron a skrull Amerika Kapitányt vagy saját karom mozdulataival moshatok be egyet neki. Ez nagyon szórakoztató, látványos, de túl könnyű. Szerintem minden Kinect játék túl könnyű, mert belekalkulálják, hogy időbe telik végrehajtani az előírt mozdulatokat és nem a legfürgébb emberekre szabják a nehézségi fokozatot. 

Kinectimals

Ingyenesen letölthető demo. 

Nos ebben a pozitívum, hogy sok kis minijátékot tartalmaz, amelyek elég szórakoztatóak. A legjobban a virtuális focilabdákkal virtuális buborékfelhők kipukkantása tetszett. Sajnos van benne egy szófosó repülő tigrisdarázs, aki teljesen elveszi a nehezen felcsigázott lelkesedésemet. 

Star Wars Kinect

Ebben a játékban nem igazán értettem meg, mit kellett volna csinálni. Nem a megfelelő módon hadonásztam a kezemmel, pardon a lézerkarddal. Siralmas játékélményt nyújtott, gyanakszom, hogy ez egy elég szubjektív vélemény. 

Kinect Wreckateer

Ez nagyon tetszik. Katapultokból kilőtt golyókkal kell elpusztítani az ellenséges manók várait. Becélzom a vártornyot, utána pedig a kilőtt golyó pályáját folyamatosan igazíthatom a kezem mozgatásával. 

Ez a játék 800MS pontba kerül és szerintem megéri az árát, ennek ellenére én beérem a demo változattal.

UPDATE: A JÁTK INGYENES! ez aztán a jó hír! 

Van néhány ingyenesen letölthető Kinect játékdemo, érdemes kipróbálni őket, de csak nagyon kevés sikerült jól.

Összefoglalva

Szerintem a Kinect egyáltalán nem éri meg. A játékok kezelése sokszor élvezetes és érdekes, mégis ezek a játékok ugyanakkor annyira egyszerűek, hogy hamar unalmassá válnak. 

Én a Nike+ fitnesz program miatt vettem meg és nem bántam meg, de ez egy eléggé speciális eset. 

Most egy dokumentumfilmet ajánlok nektek, melynek segítségével jobban érthetővé válik

a helyzet Afganisztánban. 

Nem túl rózsás, de nem ám. 

A 84 perces dokumentumfilm ajánlója az Amazon.comról: 

Camp Victory, Afghanistan depicts the stark reality of the US/NATO "exit strategy" from Afghanistan. Using nearly 300 hours of verité footage shot over several years, the film follows a battle-hardened Afghan General and the steady stream of U.S. National Guard soldiers deployed to train him and his army.

Although the United States has poured billions into Afghanistan, money does not produce an army; people do. With lives on the line for over ten years and the military drawdown beginning, it is time to ask the question: how did we do? Thoughtfully filmed and carefully handled, Camp Victory, Afghanistan does not advocate or condemn, but painstakingly observes the humanity, tragedy and cost of "nation-building".

Kis túlzással állíthatom, hogy van főszereplője, mégpedig Fazl Ahmad Sayar tábornok. Érdekes ember, érdemes megismerni. 13 éves korában állt be az afgán hadseregbe, beszél az orosz megszállásról és természetesen a tálibok elleni harc problémáiról. A tábornok sajnos már nem él. A helikoptere lezuhant 2009 januárjában, nem tudhatjuk biztosan, hogy a hivatalos álláspont igaz, miszerint a rossz látási viszonyok miatt csapódott a gép egy hegyoldalnak vagy a lázadók lőtték le a gépet. Vonatkozó LA Times cikk.

Nagyon remélem, hogy az afgán hadsereg sokat fejlődött azóta, hogy elkészült ez a dokumentum, mert ha nem így történt, akkor az amerikaiak teljes kivonulása után megerősödhetnek a tálibok és akár az országot is visszafoglalhatják.  

Le Carré Egy tökéletes kém című könyvéről írnék pár sort. 

A képre kattintva az amazon.com oldalát éritek el, itt az alexandra.hu vonatkozó oldala. 

Sok forrásból lehetett olvasni és hallani erről a könyvről. Azt állítják, hogy ez az író legjobb könyve. Tehát jobb, mint a Karla trilógia.   Engem ez győzött meg arról, hogy megvásároljam. A Karla történeteket nem olvastam, hanem a belőlük készült brit sorozatokat néztem. Ez az első Le Carré könyvem.  Egy könyvajánló megírása igencsak döcögős lesz akkor, ha sem magasztalni nem tudom, se a sárba tiporni.

Csalódtam, nem azt kaptam, amit vártam. 

Ebben a könyvben a kémtevékenység, a kémek életének és módszereinek bemutatása csak mellékszereplő, a lényeg a mesteri karakterábrázolás. A történet röviden annyi, hogy Magnus Pym, a brit hírszerzés nagy tiszteletnek örvendő munkatársa egyszercsak eltűnik. Elszökik.  De hát miért? Erre a kérdésre 640 oldalon keresztül kapjuk meg a választ.  Vagy nem kapjuk. 

Élvezetes volt olvasni, de én mást vártam, de nem fejtem ki konkrétan, hogy mi a problémám a könyvvel. 

Nézzétek meg a borítóra kattintva az amazon.comon az olvasók kritikáját! Sokan többször is elolvasták és nagy hatást gyakorolt rájuk. A goodreads-en is olvashatjátok a dícsérő kritikákat.

Egy példa a linkelt oldalról: 

Thomas Evans írja: The Perfect Spy by John LeCarré is an extremely well crafted novel that uses memory and memoire to produce a non-linear narrative. The book tells the tale of British Intelligence Officer Magnus Pym, who mysteriously goes AWOL after his father's death and may, or may not, have been a double agent. LeCarré himself has described The Perfect Spy as his "most autobiographical book", which is clearly only the case up to the point of inspiration. It is extremely well told, though perhaps a bit slow...

Talán ha nem egy izgalmas kémtörténetre számítottam volna, hanem egy karakterábrázolásra fókuszáló műre, akkor kevésbé lennék csalódott. 

Filmajánló következik a horror műfajából:

Ez a film (IMDB link) arról szól, hogy néhány fiatal elutaznak hétvégére és egyikük nagybátyja ad ki nekik egy kis faházat, bungalót a tóparton.  A karakterek nem igazán kidolgozottak, de nem rosszabbul megírtak, mint a Cabin in the woods filmben. A SZTORI A LÉNYEG.  A sztori pedig az, hogy beszorulnak a szaunába. Erről szól a film. 

Régebben szokásom volt hetente egy ócska horrort megnézni, mert azokban sosem tudtam, mi fog történni. Meglepődtem, ez a film nem akarja megváltani a világot, a pofonegyszerű történet viszont megragadta a fantáziámat. Ebben a filmben nincsenek zombik, nincsenek szellemek, sem tudathasadásos szereplők. Még egyszer, a történet annyi, hogy bennragadnak a szaunában.  Itt a link a trailerhez, de aki megnézi, bizonyos eseményeket el fog spoilerezni magának.   Biztos vagyok benne, hogy közületek nagyon kevesen nézik meg a filmet egy ilyen ajánló után, ám akik megteszik, jól fognak szórakozni. 

Szlankó Bálint Maximum nulla áldozattal című könyvét ajánlom nektek.

A könyv elérhető e-book és fizikai formában is, határozottan ajánlom, hogy a fizikai formát öltött kiadást válasszátok, előbbit ugyanis csak az Adobe programján belül, a számítógép előtt ülve tudnátok olvasni.

A könyv témája a Magyar Honvédség szerepvállalása Afganisztánban. A könyv első felében a magyar missziós katonák beszámolóit olvashatjuk arról, hogy a gyakorlatban, konkrétan hogyan zajlanak napjaik és milyen tevékenységet végeznek odaát. A második részben a magyar szerepvállalást mutatja be a kezdetektől napjainkig, választ adva arra a kérdésre is, hogy miért kell magyar katonáknak harcoló tevékenységekben részt venniük a távoli országban.

,,A szerző saját tapasztalatain, több tucat interjún és pontosan rekonstruált történeteken keresztül mutatja be a katonák és a háború mindennapjait, a magyar szerepvállalás történetét 2004-től napjainkig. Itt olvashatunk először arról, hogy mit is csinálnak a magyar különleges alakulatok Kelet-Afganisztán több ezer méter magas hegyei között. A valóság sokkal durvább annál, mint amit elképzeltünk." Forrás: ajánló a hátoldalon. 

Itt egy interjú a szerzővel. 

A könyv borítójára kattintva a bookline oldalára ugrik a böngésző.

Idézetek a könyvből:

,,A tálibok kolosszális profitra, egyes becslések szerint évi több, mint százmillió dollárra tesznek szert a kábítószertermelés és- kereskedelem megadóztatásából. Egyes csoportok maguk is beszálltak a bizniszbe, hogy gyakran nem lehetett megállapítani, hol végződik a politikai ellenállás, és hol kezdődik a drogmaffia. "

,,Mert abba is bele kell gondolni, hogy te most ott mentorálod az afgánokat. És ha látják, hogy te nem akarsz csinálni semmit, nem segítesz, akkor ott vége van. Valamit csinálni kell. Igen, benne van a pakliban, hogy eltalálunk valakit [egy civilt]. De ha meg nem csinálunk semmit, akkor ott vége van az együttműködésnek. És ha utána jönnek vissza, és mondjuk, meghalt hat afgán katona, te meg ott voltál és nem lőttél, pedig megtehetted volna... Hát ez ilyen. Gondolkodni kell egy kicsit, mérlegelni kell." 

Egyszerű, közvetlen stílusban megírt könyv, nem lesz nehéz kiolvasnod a kb. 315 oldalt.

Ez egy olyan téma, hogy akit nem érdekel, kétszer ilyen hosszan is ajánlhatom neki a könyvet, mégsem győzöm meg, aki pedig egyébként is érdeklődik a katonai témák iránt, azt már önmagában a könyv létezése meggyőzte arról, hogy ezt el kell olvasni.  Na, még egy videó az index videótárából.